World Shotokan Karate Championship - Novi Sad - Serbia

A shotokan karate

A shotokan karate (松濤館流, sotokanrjú, angolul shotokan; németül shōtōkan; oroszul Сётокан vagy Шотоканkarate=üres kéz) a japán szabadkezes harcművészetek egyike. A XIX.-XX. század fordulóján alakult ki Okinava szigetén, alapítójának Funakoshi Gichint tekintjük.

A „Shotokan” elnevezés két szóból áll. A „Shoto” jelentése „a fenyves zúgása”, a „Kan” jelentése „épület, hely”. A „shotokan” tehát az a hely, ahol a fenyves zúgása hallható. A „Shoto” egyben Funakoshi költőneve is. Funakoshi dojojára is utal, aminek a neve a Hajladozó fenyő csarnoka.

A Shotokan karate egy hagyományos okinawai küzdősport. Alapvetően nagy küzdőtávolságot használ, gyakorlói elsöprő erejű támadásokat, illetve védésből azonnali visszatámadást gyakorolnak. Egyetlen megsemmisítő akcióban hisznek, mint az ellenfél "ledarálásában". Az edzés három részre bontható:

Kihon: partner nélküli edzés (árnyék-boxolás). Az alaptechnikák: dachi (állás), zuki (ütés), uke (védekezés), uchi (csapás) és geri (rúgás).

Kata: (formagyakorlat): támadó és védekezõ mozdulatok meghatározott sorozata. A Katák egymásra épülnek, minden övfokozathoz adott kata tartozik.

Kumite: küzdelem – a távolság (maha) és az időzítés technikája. Különböző nehézségi fokai vannak. A Sanbon kumite például 3 lépéses küzdelem. Az Ippon kumite 1 lépéses. A Jiu-ippon kumite félig szabad küzdelem.

A „sima" Kumite szabad küzdelmet jelent, általában barna és fekete övesek között. Nincs full contact, minden technikát „kontrollal” kell végrehajtani. Nagy hangsúly van a gyors és egyszerű technikákon: egy ellenfél – egy technika.

Az elméd legyen olyan, mint a víz (Mizu-no-kokoro)

Tisztítsd ki az elméd, hogy nyugodt legyen, mint a háborítatlan víztükör, így figyeld az ellenfeled. A nyugodt vízfelületen tisztán látható a tükörkép, de ha a vizet megzavarod, a tükörkép szétesik. A víz pusztító elem is lehet. Ha szükséges, légy annyira pusztító, amennyire kell.

Az elméd legyen olyan, mint a Hold (Tzuki-no-kokoro)

Mindig teljes mértékben legyél tudatában az ellenfeled jelenlétének, mozgásának – mint ahogy a holdfény is mindig egyenletesen terül el a tájon. A holdfényt eltakaró felhők – az idegesség, a nyugtalanság, a zaklatottság.

Akaraterő és a tudás

Nem elég tudni a technikát és felismerni annak szükségességét – akarni kell. Nem elég megütni az ellenfelet – akarni kell megütni. De nem elég csak akarni – ismerni kell a megfelelő technikát.

• Bassai-shô = ,,Törj be az erődbe" (shô = kicsi)
• Bassai dai (dai = nagy)
• Chinte/Chintei
• Empi (Wanshu)
• Gankaku (Chinto) = ,,Daru a sziklán"
• Gojushiho shô = ,,54 lépés"
• Gojushiho dai
• Hangetsu (Seishan) = nevét a hangetsu dachiról kapta
• Heian shôdan
• Heian nidan
• Heian sandan
• Heian yondan
• Heian godan
• Jiin
• Jion = nevét egy szentélyről kapta
• Jitte/Jutte = ,,Tíz kéz"
• Kanku shô
• Kanku dai (Kushanku)
• Meikyo shodan
• Meikyo nidan
• Meikyo sandan
• Ni-jû-shi-ho (Nisei-shi) = ,,24 lépés"
• Sôchin
• Taikyoku shôdan
• Taikyoku nidan
• Taikyoku sandan
• Taikyoku yondan
• Taikyoku godan
• Taikyoku rokudan
• Tekki shodan ` Vaslovas
• Tekki nidan
• Tekki sandan
• Unsu
• Wankan

Funakoshi Gichin: a karate 20 alapelve 

• 1. A karate tiszteletadással kezdődik és tiszteletadással ér véget.
• 2. A karatéban nincs első támadás.
• 3. A karate az igaz elveket szolgálja.
• 4. Ismerd meg önmagad, aztán az ellenfeled.
• 5. A technikánál előbbre való a szellem.
• 6. Szabadítsd meg a szellemed a terheitől.
• 7. A hiba hanyagságból ered.
• 8. Ne gondold azt, hogy a karate csak a dojo-ban van jelen.
• 9. A karate gyakorlása az egész életet betölti.
• 10. Ha mindent áthat a karate szelleme, a szépség fog uralkodni.
• 11. A karate olyan, mint a forró víz, ha nem ég alatta a tűz, kihűl.
• 12. Ne a győzelemre gondolj, az vezessen, hogy ne veszíts.
• 13. Ha nem boldogulsz az ellenfeleddel, változtass.
• 14. A küzdelem nem más, mint a körülményekhez való alkalmazkodás.
• 15. Kezedet és a lábadat kardként használd.
• 16. Ahogy felnősz, millió ellenség vesz körül.
• 17. Az alapállás a kezdőknél felvett, a gyakorlott tartása már természetes.
• 18. A kata legyen pontos. A valódi harc más dolog.
• 19. Mindig tartsd szem előtt az erő mértékét, a test hajlékonyságát és a technika sebességét.
• 20. Soha ne elégedj meg elméleti tudásoddal.

A Sótókan világhódító útja 1922 májusában kezdődött. A Japán Nevelésügyi Minisztérium különleges látványosságot akart beiktatni egy sportrendezvényének programjába. Funakoshi Gichin okinawai karatemestert hívták meg erre az alkalomra. Az akkor 51 éves, apró termetű, 155 cm magas Funakoshi az Okinawai Harci Szövetség, a Shobukai titkára volt. Ismerte a Shuri-te, a Goju, a Shito és az Uechi ryukat is. Mesterei Yatsututsune Itosu és Matsumura voltak.

A sportbemutató után azzal bízták meg, hogy kezdjen Japánban tanítani. Funakoshi bemutatókat tartott a Kodokánon (Dzsúdó Főiskola) és a Budokaion (Harci Művészeti Kollégium). A megélhetéséhez szükséges pénzt betűrajzolással pótolta. A Keio Egyetemen megszervezte az első Karate Klubot. 1925-ben ötszőnyeges dojót (gyakorlóterem) nyitott, amit költői álnevéről: „Shoto” („Hajladozó Fenyő”) Shotokannak nevezett el. 1927-ben már három iskolában tanított. Megjelentetett három Shótókán tankönyvet is. 1939-ben megjelent legfontosabb műve a Karate-do instrukciók. Japánban minden harci művészettel kapcsolatos tevékenység tiltva volt. A második világháborút követően e tilalom feloldása után a 80 éves Funakoshi ismét elkezdett tanítani. Szerinte a karate legfontosabb feladata a jellem nevelése és azt főként a kata formagyakorlatok egyre koncentráltabb végrehajtásával lehet fejleszteni. A versenyszerű küzdelmet ellenezte, mert féltette a karate lényegét.