World Shotokan Karate Championship - Novi Sad - Serbia

3rd SKDUN European Shotokan Karate - Country ranking

European Championship Raport - Eger - Hungary

Shotokan karate Made In: Choka

Teremtésszelet*

Szerbiát jellemzően az újabb történelmi korszaka  a testvér háborúkkal kezdődött, majdan végződik is egy nap...A viharos “déli- szél” egy ötdanos** karate-mestert röpített Csókára családjával Horvátországból menekülve elkerülve a legrosszabbakat.

Mit tegyen az ember fia, ha kitépik gyökereit, újabb tápláló talaj után néz és újból gyökeret próbál ereszteni, hogy ideig - óráig védekezzen a viharos szelek ellen, ez történt esetünkben is.

Hódegyházára került családjával az Isten hát mögé jobbra, majdan Csókán megállapodtak (az előzőtől balra) és építkezni kezdtek üres kézzel, ami a mestert jellemzi a tudománya a tenyerében van, hite meg a szívében, ebből baj nem lehet!

Kiről is van szó?

A karate filozófiáját véve alapul Mujidzsa Milán (Shihan) szó szerint „üres kézzel” elkezdte tanítani Csóka számára ismeretlen küzdő sportot, amely értelem szerint fegyver nélküli japán küzdő- mód, ahol a karatéka saját testét használja fegyvernek. A shotokan karate 松濤館流 a japán szabadkezes harcművészetek egyike. A XIX.-XX. század fordulóján alakult ki Okinava szigetén, alapítójának Funakoshi Gichin. A „Shotokan” elnevezés két szóból áll. A „Shoto” jelentése „a fenyves zúgása”, a „Kan” jelentése „épület, hely”. A „shotokan” tehát az a hely, ahol a fenyves zúgása hallható. A „Shoto” egyben Funakoshi költőneve is. Funakoshi dojojára is utal, aminek a neve a Hajladozó fenyő csarnoka. Csókán ez a hely az általános iskola, hideg, hajladozó, fenyő csarnoka egy igen érdekes gondnokkal a fenyő tetején...

Az ötdanos edzőnek vezérfonala a távol-kelet precizitása, munka-szeretete, kitartása, hite és lőn csoda megszületik az eredmény, még itt Csókán is a világ végétől balra ahol már minden házasság vég-veszélybe került, pediglen a család a társadalom alap sejtje...a gyermek akkor fejlődhet még a Shotokan karatéban is, ha harmonikus családban nevelkedik, ezt követően egészséges környezetben...

Itt nem “celebek” születnek a semmiből a semminek, hanem kőkemény munkával bölcs harcosokká válnak a gyermekek, akiknek még az iskolai előmenetelük is kíválló! Itt fordítottan érvényes a mondás: a shotokan karate az iskola javára válik nem rovására. Az edzések alatt az életről is szó van, mert az életre kell felkészülni, mindennapok nehézségeit leküzdeni, mert ugyebár mire ezek a gyermekek felcseperednek millió ellenségük veszik majd őket körül (Funakoshi Gichin 16. alapelve) ma már van pár-ezer irigyük...erre időben fel kell készülni!

A tanulás nem régi korok megidézése, hanem a világ értékéinek átmentése a pusztulástól és a pusztítóktól. A szellemisége a shotokan karaténak a tiszteletre épül, amely az igazi elveket szolgálja, önismeretet gazdagítja, ezáltal könnyen kiismerhetővé válik az ellenfél. A szellemi erő a technika fölött áll, erős jellemek formálódnak ezáltal. Amennyiben hiba  becsúszik az csak hanyagságból történhet meg. A küzdelem a shotokan karatéban a körülményekhez való alkalmazkodást rejti magában...e alapelveket az ötdanos edző folyamatosan sulykolja tanítványaiba.

A munka több pillérre van kiosztva, így a “mester” mellett ott vannak a tanítványok is a “hajladozó fenyők csarnokában”, neveztesen a két fiú gyermek Muidzsa Alekszandar - Aca 2.dan és Muidzsa Szanyin 2.dan, mellettük vállvetve Bugyi Edmond 2.dan és Bojadzsija Márkó 2.dan.

Érem hullás a javából!

Az erdmények 2011-ben: 23 tornán vett rész a csókai shotokan karaté klub, abból négy országos bajnokságon, 11 nemzetközi tornán és 7 bemutatón. A 23 megmérettetésen 365 érmet szereztek karatékáink! 190 aranyérmet, 100 ezüstérmet és 75 bronzérmet a 42 karatéka versenyző!

A klub hét versenyzője szerzett akkor válogatottsági jogot  Szerbia válogatotjába! Neveztesen: Bugyi Dávid, Szemerédi Rita, Kobrehel Viktor, Štrbac Petar, Ardala Nebojša, Vilovski Jovan i Kis Rihárd. A Székesfehérváron megrendezett európai bajnoságon Szemerédi Rita bronzérmet szerzett egyéniben - katában.

A 2012-es évben hasonló sikerekkel és (csak) tíz éremmel kevesebbel, mint 2011-ben, így is 355 érmet szereztek a csókai karatékák 187 aranyérmet, 82 ezüstérmet és 86 bronzérmet. Eredményes fellépése volt a csapatnak a romániai Bukarestben  a 2. SKDUN Shotokan Karate Európabajnokságon és a 2. SKDUN Kohai Európai Kupán,  2012.04.21. és 22. A csókai  Shotokan karate klub e megmérettetésen 6 versenyzővel szerepelt: Sretenović Milica, Basa Gábor, Kis Rihárd, Vilovski Jovan, Štrbac Petar és Kobrehel Viktor.  A csókai klub tagjait Muidža Aleksandar, a klub segédedzője kísérte.  Az eredmények sem maradtak el:  Sretenović Milica ezüstérmes lett katában, Kis Rihárd harcban ezüst érmet érdemelt ki, Štrbac Petar bronz érmes lett harcban. Kobrehel Viktor harcban bronzérmes és  a Szerbiai csapatban is fellépett a harcokban ahol ezüst érmet érő helyet ért el. A kupán 1500 karatéka vett részt 32 ország színeiben.

Jött a 2013-as év. A csókai Shotokan karate klub “fele” bekerült Szerbia Shotokan válogatottjába az ezidáig elért eredményeik alapján! Nevezetesen: Bakhit Marko, Basa Gabor, Kis Rihard, Kobrehel Viktor, Losonc Maya, Ifj. Margit Zoltán, Rajić Selma, Selymesi Endre, Sretenović Milica és Vilovski Jovan.

A szűkös anyagi helyzet végett (csak) tíz karatéka húzta magára a válogatott színeit és eljutott Egerbe a III. SKDUN shotokan karate Európa bajnokságra és a III. SKDUN Kohai utánpótlás Európa kupára, amelyet április 6-7-én az egri Kemény Ferenc Sportcsarnokban rendeztek meg  megközelítőleg 2000 résztvevő karatékával 27 országból!

A szülői anyagi hozzájárulás most is fontos volt, bár érdekes, hogy országot, községeket (Csóka-Zenta) és településeket  is képviseltek válogatottjaink, de az alap-támogatáson túl melyet a község és a helyi közösség “könyörgés után” biztosít és nagy hajbókolást vár el érte, mert a “ sajátjukat” osztogatják,  már nem futja! Nagyon át kell gondolni egyeseknek a támogatási politikát, hogy az eredményt támogatják, az országos, európai és világ hírnevet vagy továbbra is szavazat-vásárlási mechanizmusban szigorú párt-érdekek mentén osztják a közöst...

Eljött az idő, hogy támogatók után nézzünk másfelé, ha már helyben nem hajlandóak támogatni az atyók leányaink és fiaink! Főbűn lenne e tehetséges-sikeres gyermekek elvesznének a középszerűség süllyesztőjében! Számomra még továbbra sem érthető, hogy a világban a tehetségeket felkarolják, istápolják, tenyerükön hordozzák, itt meg a szárkúp mögé szeretnék dugni őket, hogy ne is látszanak. Amott meg folyamatosan sírnak a szegénységi bizonyítván végett...

Spártai körülmények között edző gyermekeink (fűtetlen tornaterem...) kítűnőre vizsgáztak Egerben ország világ színe előtt! Hét érem ékesíti a csókai Shotokan karate klub hírnevét. Három arany, egy ezüst és három bronz érem!

Menjünk sorjában:

A pöttöm szöszke Losonc Maya 

aranyérmes lett egyéniben - katában! 

Sretenović Milica és Kis Rihárd szintén aranyérmes lett egyéniben - katában, mert tudjuk: A katának mindig pontosnak kell lennie, így volt!  Zenta dicső városát védte Egerben Bakhit Márkó, most ezüstre futotta, de ott volt az arany a levegőben, avagy az egri várban, de legközelebb meglesz! A bronz is érem, de még milyen: Basa Gábor harmadik lett harcban, no nem az egri várban a török szultán seregei ellen, hanem a tatamin úgy spontán azóta is a nyakát fájlalja! Kobrehel Viktor kétszer lett harmadik először egyéniben - harcban, másodszor meg véletlen, de nem utcai verekedésben, hanem csoport - harcban. Viktor már összepakolt felöltözött, amikor szaladtak utána, hogy Eger várát ismét rohamozzák, nos, mit volt mit tenni, a kimonót felhúzta és az ellenfeleket a harmadik helyre zúzta! Négy vítéz érem nélkül tért haza, -bántotta is őket rendesen, Egertől hazáig húzták az orrukat...,de nagy eredmény volt eljutni a válogatottig és kijutni Egerbe, meg a tapasztalat szerzés is fontos lépcsőfok a mesterré válás folyamatában, nos nem mindig hopp, néha kopp is van! Ők: Ifj. Margit Zoltán, Rajić Selma, Selymesi Endre és Vilovski Jovan. Az immáron messze-földön híres csókai Shotokan karate csapatot Muidzsa Alekszandar - Aca fekete-öves 2.danos elöljáró vezette (Senpai), lelket öntött bele és istápolta!

Gratulálok és további sikereket kívánok!

A Shotokan karate Csókán jelképpé vált, egy kiaknázatlan jelképpé, amely a leleményes világban nem maradna parlagon, hiszen az információ, reklám a mai világ mozgató-rugója. Versenyzőink járják a világot és egy-egy cég jó hírét - reklámját vihetnék magukkal, kimonójukon, ruházatukon...

Shotokan Karate Made In: Choka...poor made in...poor...

Margit Zoltán

*A teremtésszelet sorozat azon Csókaikat rendeltetett bemutatni, akik tehetségük végett nem tudtak itthon érvényesülni, akiknek az itteniek "hegyeket" gördítettek mindennapi tevékenységük elé, csak úgy irigység...stb. végett. A rátermettségüket bizonyítva ennek ellenére külhonban sikereket értek el. Alap tétel: "Senki sem lehet próféta saját hazájában", ez Csókára hatványozottan érvényes, de ezzel a teremtéspusztulás sorozatban foglalkozom!

Kellemes olvasást!

** 1-2.dan, fekete öv = elöljáró = Senpai

3-4.dan, fekete öv = tanító = Sensei

5 -10.dan, fekete öv = mester = Shihan

A danokat speciális felvarrások jelzik az öv bal végén,mindegyik dannak megvan a maga neve és jele.

***A karate szó szerint „üres kéz”, értelem szerint fegyver nélküli küzdőmód, ahol a karatéka saját testét használja fegyvernek.

A shotokan karate

A shotokan karate (松濤館流, sotokanrjú, angolul shotokan; németül shōtōkan; oroszul Сётокан vagy Шотоканkarate=üres kéz) a japán szabadkezes harcművészetek egyike. A XIX.-XX. század fordulóján alakult ki Okinava szigetén, alapítójának Funakoshi Gichint tekintjük.

A „Shotokan” elnevezés két szóból áll. A „Shoto” jelentése „a fenyves zúgása”, a „Kan” jelentése „épület, hely”. A „shotokan” tehát az a hely, ahol a fenyves zúgása hallható. A „Shoto” egyben Funakoshi költőneve is. Funakoshi dojojára is utal, aminek a neve a Hajladozó fenyő csarnoka.

A Shotokan karate egy hagyományos okinawai küzdősport. Alapvetően nagy küzdőtávolságot használ, gyakorlói elsöprő erejű támadásokat, illetve védésből azonnali visszatámadást gyakorolnak. Egyetlen megsemmisítő akcióban hisznek, mint az ellenfél "ledarálásában". Az edzés három részre bontható:

Kihon: partner nélküli edzés (árnyék-boxolás). Az alaptechnikák: dachi (állás), zuki (ütés), uke (védekezés), uchi (csapás) és geri (rúgás).

Kata: (formagyakorlat): támadó és védekezõ mozdulatok meghatározott sorozata. A Katák egymásra épülnek, minden övfokozathoz adott kata tartozik.

Kumite: küzdelem – a távolság (maha) és az időzítés technikája. Különböző nehézségi fokai vannak. A Sanbon kumite például 3 lépéses küzdelem. Az Ippon kumite 1 lépéses. A Jiu-ippon kumite félig szabad küzdelem.

A „sima" Kumite szabad küzdelmet jelent, általában barna és fekete övesek között. Nincs full contact, minden technikát „kontrollal” kell végrehajtani. Nagy hangsúly van a gyors és egyszerű technikákon: egy ellenfél – egy technika.

Az elméd legyen olyan, mint a víz (Mizu-no-kokoro)

Tisztítsd ki az elméd, hogy nyugodt legyen, mint a háborítatlan víztükör, így figyeld az ellenfeled. A nyugodt vízfelületen tisztán látható a tükörkép, de ha a vizet megzavarod, a tükörkép szétesik. A víz pusztító elem is lehet. Ha szükséges, légy annyira pusztító, amennyire kell.

Az elméd legyen olyan, mint a Hold (Tzuki-no-kokoro)

Mindig teljes mértékben legyél tudatában az ellenfeled jelenlétének, mozgásának – mint ahogy a holdfény is mindig egyenletesen terül el a tájon. A holdfényt eltakaró felhők – az idegesség, a nyugtalanság, a zaklatottság.

Akaraterő és a tudás

Nem elég tudni a technikát és felismerni annak szükségességét – akarni kell. Nem elég megütni az ellenfelet – akarni kell megütni. De nem elég csak akarni – ismerni kell a megfelelő technikát.

• Bassai-shô = ,,Törj be az erődbe" (shô = kicsi)
• Bassai dai (dai = nagy)
• Chinte/Chintei
• Empi (Wanshu)
• Gankaku (Chinto) = ,,Daru a sziklán"
• Gojushiho shô = ,,54 lépés"
• Gojushiho dai
• Hangetsu (Seishan) = nevét a hangetsu dachiról kapta
• Heian shôdan
• Heian nidan
• Heian sandan
• Heian yondan
• Heian godan
• Jiin
• Jion = nevét egy szentélyről kapta
• Jitte/Jutte = ,,Tíz kéz"
• Kanku shô
• Kanku dai (Kushanku)
• Meikyo shodan
• Meikyo nidan
• Meikyo sandan
• Ni-jû-shi-ho (Nisei-shi) = ,,24 lépés"
• Sôchin
• Taikyoku shôdan
• Taikyoku nidan
• Taikyoku sandan
• Taikyoku yondan
• Taikyoku godan
• Taikyoku rokudan
• Tekki shodan ` Vaslovas
• Tekki nidan
• Tekki sandan
• Unsu
• Wankan

Funakoshi Gichin: a karate 20 alapelve 

• 1. A karate tiszteletadással kezdődik és tiszteletadással ér véget.
• 2. A karatéban nincs első támadás.
• 3. A karate az igaz elveket szolgálja.
• 4. Ismerd meg önmagad, aztán az ellenfeled.
• 5. A technikánál előbbre való a szellem.
• 6. Szabadítsd meg a szellemed a terheitől.
• 7. A hiba hanyagságból ered.
• 8. Ne gondold azt, hogy a karate csak a dojo-ban van jelen.
• 9. A karate gyakorlása az egész életet betölti.
• 10. Ha mindent áthat a karate szelleme, a szépség fog uralkodni.
• 11. A karate olyan, mint a forró víz, ha nem ég alatta a tűz, kihűl.
• 12. Ne a győzelemre gondolj, az vezessen, hogy ne veszíts.
• 13. Ha nem boldogulsz az ellenfeleddel, változtass.
• 14. A küzdelem nem más, mint a körülményekhez való alkalmazkodás.
• 15. Kezedet és a lábadat kardként használd.
• 16. Ahogy felnősz, millió ellenség vesz körül.
• 17. Az alapállás a kezdőknél felvett, a gyakorlott tartása már természetes.
• 18. A kata legyen pontos. A valódi harc más dolog.
• 19. Mindig tartsd szem előtt az erő mértékét, a test hajlékonyságát és a technika sebességét.
• 20. Soha ne elégedj meg elméleti tudásoddal.

A Sótókan világhódító útja 1922 májusában kezdődött. A Japán Nevelésügyi Minisztérium különleges látványosságot akart beiktatni egy sportrendezvényének programjába. Funakoshi Gichin okinawai karatemestert hívták meg erre az alkalomra. Az akkor 51 éves, apró termetű, 155 cm magas Funakoshi az Okinawai Harci Szövetség, a Shobukai titkára volt. Ismerte a Shuri-te, a Goju, a Shito és az Uechi ryukat is. Mesterei Yatsututsune Itosu és Matsumura voltak.

A sportbemutató után azzal bízták meg, hogy kezdjen Japánban tanítani. Funakoshi bemutatókat tartott a Kodokánon (Dzsúdó Főiskola) és a Budokaion (Harci Művészeti Kollégium). A megélhetéséhez szükséges pénzt betűrajzolással pótolta. A Keio Egyetemen megszervezte az első Karate Klubot. 1925-ben ötszőnyeges dojót (gyakorlóterem) nyitott, amit költői álnevéről: „Shoto” („Hajladozó Fenyő”) Shotokannak nevezett el. 1927-ben már három iskolában tanított. Megjelentetett három Shótókán tankönyvet is. 1939-ben megjelent legfontosabb műve a Karate-do instrukciók. Japánban minden harci művészettel kapcsolatos tevékenység tiltva volt. A második világháborút követően e tilalom feloldása után a 80 éves Funakoshi ismét elkezdett tanítani. Szerinte a karate legfontosabb feladata a jellem nevelése és azt főként a kata formagyakorlatok egyre koncentráltabb végrehajtásával lehet fejleszteni. A versenyszerű küzdelmet ellenezte, mert féltette a karate lényegét.